Tevékenység

A 21. század pezsgő, állandóan mozgásban lévő, sok veszélyes tevékenységet is magába foglaló életmódja sajnos együtt jár e tevékenységek során keletkezett károkozásokkal is, legyen szó akár a ház körüli munkákról, sportról, munkahelyi balesetekről, de leginkább a helyváltoztatás, a közlekedés során elkerülhetetlen káreseményekről, hogy csak a leggyakrabb tényállásokat említsük.  A polgári jog évszázadok óta ismeri a kár, a károkozás, a kártérítés definícióját és ezen hosszú idő alatt kialakította és a gyakorlattal töltötte meg a releváns jogszabályokat. Ezek a szabályok részletesen leírják, hogy ki, milyen módon, milyen feltételek megvalósulása esetén követelheti bekövetkezett kárának megtérítését a károkozótól és azt is, hogy milyen módon vagy milyen anyagi kártérítés megfizetésére lehet őt kötelezni. Irodánk a kár bekövetkezésétől a kártérítési összeg átvételéig végigkíséri a károsultat a kárügyön, hogy ennek minden jogi és ügyintézési feladatát ellássa.

Mindegy, hogy maga a károkozó (például egy műhibát vétő egészségügyi szolgáltató) vagy egy biztosító az ellenfél, törekszünk a gyors és eredményes ügyintézésre, az ügyfél érdekeinek teljeskörű képviseletére.

Már az elmúlt évszázad elején nyilvánvalóvá vált, hogy a nagyszámú kárügy és károsult esetén nem megnyugtató, ha kizárólag a károsultra hárul a kár megtérítése, hiszen az emberek nagy része nem képes megfizetni még egy közepes nagyságú, de adott esetben többeket is érintő károkozást sem. Ennek kiküszöbölésére a biztosítótársaságok vagy önkéntes alapon (pl. lakásbiztosítás) vagy kötelező erővel (gépjármű felelősségbiztosítás) „szétterítették” a kárt a biztosítottak között, illetve maga a biztosító is a károkozók mögé állt a maga anyagi erejével, így lényegében egyforma feltételek születtek a károk megtérítésében, ahol nem számított, hogy maga a károkozó milyen anyagi erővel rendelkezik. Az élet szinte minden veszélyt hordozó területére benyomuló biztosítók aztán saját jogterületet is követeltek, hiszen az új tevékenység nem volt szabályozható önmagában a kártérítésre vonatkozó Ptk. rendelkezésekkel. A biztosítási jog mára egy nagyjából külön jogággá vált, amely magába foglalja az idetartozó általános polgári jogi törvényeket, jogszabályokat és persze a biztosítók egyedi működését rögzítő biztosítási szerződéseket, feltételeket, biztosítós ügyrendeket, módozatokat is. A jogforrások nem törvényi szabályozása nagy mozgást, folyamatos változást mutat, amit folyamatosan követnie kell annak, aki ezen a területen jó eredményekre törekszik. Kijelenthető tehát, hogy az egyre részletesebb szabályozás és annak gyakori (ezen belül ritkán az ügyfélre kedvezőbb) változtatása mind jobban megköveteli a professzionális jogi segítséget, akár károkozói, akár károsulti oldalon.